Hogyan működik a klíma?

Egyszerűen, párolgó folyadék hűti környezetét :-)

Például így hűti magát az is aki ezt éppen olvassa, kiizzad egy kis folyadékot a bőrére az ott elpárolog és már hűl is! Ez alapján már az ókorban is hűtötték az ivóvizet, még pedig áram nélkül. Egy agyag edénybe vizet töltöttetek, de itt nem alkalmaztak mázat, hagyták hogy egy kis mennyiség mindig kitudjon szivárogni. Az szépen elpárolgott a bent maradt mennyiséget pedig hűtötte a párolgás. Ha huzatos helyre rakták akkor még jobb volt a hatásfoka a hűtésnek. A klíma ezt az elvet használja ki, csak itt egy körfolyamatban megy a hűtés. Az egyszer már elpárolgott folyadékot nem hagyjuk veszi. Hanem ez elpárolgás után keletkezett gőz lecsapatjuk, és újra felhasználjuk. Tesszük mindezt a takarékosság és a környezet védelem érdekében.

Ennyi rizsa után akkor egy kis műszakiság. (Fejből, ha hibát talál kérem írja meg!)

Egy klíma 4 fontos elemből áll.

1. Kompresszor - ez felel a körfolyamat fenntartásáért.
2. Elpárologtató - itt párolog el a folyadék (beltéri egység)
3. Kondenzátor - itt csapódik le az elpárolgott folyadék (kültéri egységben az a bordás izé)
4. Fojtás - ez felel a nagy nyomású kondenzátor és a kis nyomású elpárologtató elválasztásáért.

Jöhet kérdés miért kis nyomás meg nagy nyomás?

Azt gondolom azt már mindenki hallotta a víz forráspontja függ a nyomástól. A Mount Everest -en a kis nyomás miatt már 100 C fok alatt forr a víz, míg az autókban 110 C fokon sem mert nyomás alatt tartják a rendszert.

Akkor újra a klímáról. Tehát van egy rendszerünk amiben olyan folyadék van aminek a forráspontja légköri nyomáson -30C fok körül van. Tehát a szabadba kiengedve egy pillanat alatt elillan, de ezt kerülni kell mert nagyon ózon rombolóak ezek a vegyi anyagok. Mind addig még a kompresszor el nem indítjuk azonos nyomás van a rendszerben. De ha beindítjuk a kompresszort az elpárologtatóban elkezd csökkenni a nyomás, a kondenzátorban pedig emelkedni fog.

Na de miért?

Mert van egy fojtásunk amin keresztül a gőz nagyon kis mennyiségben tud át áramlani. Az is tény hogy egy folyadék elpárolgásakor a keletkezett gőz sokkal nagyobb térfogatot képes kitölteni mint maga a folyadék. Erre sajnos példát nem tudok ide írni. (Kérem ha tud példát írja meg!) Tehát addig még a fojtáshoz gőz érkezik csak kis mennyiség tud áthaladni, ezért a folyadék amit most már inkább hűtőközegnek hívnák. Kezd feltorlódni a kondenzátorban és a nagy nyomáson cseppfolyósodni. Ha elég folyadék keletkezik az elér a fojtáshoz, azon átlépve a kis nyomású elpároltatóba kerül. Ott a kis nyomás miatt párolgásnak indul, de inkább forrásnak. Nagyon heves ez a folyamat ilyenkor, akinek van klímája az hallhatja is ezt a bugyogó hangot egy rövid ideig, ami természetes, nem hiba. Ha pedig egy folyadék elpárolog akkor ugye hőt von el, és már hűtünk is. Az így keletkezett gőzt a kompresszor elszívja, és a kondenzátorba pumpálja. Ott a nagy nyomás miatt felmelegszik, és ha lehűtjük akkor újra cseppfolyós lesz a hűtőközeg. És kezdődhet minden elölről.

Melegszik?

Igen melegszik mint a biciklipumpa mikor pumpáljuk a kereket.

A klímákban a kondenzátoron és az elpárologtatón keresztül ventilátorok juttatják át levegőt. Ezzel a klíma mérete kisebb lehet és messzebb eljuttatjuk a hűvös levegőt mintha csak a levegő természetes áramlását használnánk ki. Úgy is működne a klíma csak jó nagy darab szerkezet lenne.

És ezek után jöhet a kérdés miért van akkor olcsó és drága klíma, ha mind így működik?

Az ördög a részletekben lakozik. A kompresszor lehet dugattyús, forgó (rotációs), csiga (Scroll, E-scroll), csavar. A csavart az nagy gépekben használják, a csiga a legmodernebb és kb 5kW-os gépek felett használják. A forgó a legelterjedtebb és legolcsóbb, de nem a leghatékonyabb. A fojtás a legegyszerűbbnek tűnő szerkezet és mégis ezen lehet a legtöbbet nyerni vagy bukni. Az klímák csak egy kapilláris cső darabot kapnak a gyárban. Ez működik de csak nagyon kicsi hőfoktartományban tud jól adagolni. Adagolónak is szokás hívni szakmai körökben nem fojtásnak. De miért kell adagolni? Mert nem mindig kell egy klímát teljes gázon menni-e. Van amikor csak 26 fokos szobát kell hűteni van amikor 35 fokosat. Ha mindig ugyan annyi hűtőközeget engedünk az elpárologtatóba akkor 26 foknál túl sok 35 -nél pedig kevés lesz. Mert ugye minél melegebb van annál többet eltudunk párologtatni és minél hidegebb van annál kevesebbet. És a kompresszor nem tud csak gőzt szállítani. Mert ugye a folyadékok össze nyomhatatlanok. Ha kevés párolog el mert hideg van a helységben akkor a kompresszor kisebb nyomás tud létre hozni az elpárologtatóban.

Az miért nem jó?

Mert a klímákban érdemes 0 Celsius körül tartani a hőfokot, ha kisebb a nyomás akkor kisebb az elpárolgási hőmérséklet is és ráfagy a levegő páratartalma az elpárologtatóra. A jég pedig szigetel rontja a hatás fokot, illetve nem tudjuk cseppvíz formájában elvezetni. Ezért a modern gépek egy bonyolult logika szerint vezérlik elektronikusan az adagoló szelepet és a kompresszort is. Az adagoló az mindig csak annyit adagol ami el is tud párologni, a kompresszor pedig csak azzal a sebességgel forog hogy éppen 0 Celsius legyen az elpárolgási nyomás. Ezeket a gépeket INVERTER-es klímának szokás nevezni. Ezeknek is már két fajtája van az AC és DC inverteres. A DC inverter a legújabb de már megfizethető technika. Egy inverteres klíma is a Váltakozó feszültségű (AC) hálózatról üzemel. De ahhoz hogy kompresszor fordulatszáma változzon meg kell változtatni annak frekvenciáját. Vagy még sem? A hagyományos AC inverteres klímák a váltó 220V -ot egyenirányították, és abból készítettek egy más frekvenciájú feszültséget. A DC (egyenfeszültségű) klímák már nem alakítják vissza váltóvá a feszültséget, hanem ennek erejét szabályozzák. Ami sokkal gazdaságosabb mint újra váltóvá alakítani. Inverteres klíma működése.

És végül egy két szó az elpárologtató és a kondenzátorról. Ezek is furcsa szerkezetek, igaz ezek nem forognak nem mozognak de azért itt is profi technikák vannak manapság. Hogy minél kisebb legyen egy klíma ezért a hőcserélők csöveinek belsejét nem simára hanem huzagoltra készítik. Ezzel is növelve a hatékonyságát. Az elpárologtató külső felületét különleges anyagokkal kell bevonni ha nem akarjuk hogy a rácsapódott párában baktériumok telepedjenek meg. Ezek az anyagok általában valamilyen nemesfém azoknak van természetes baktérium ölő hatásuk, de ugye ezek a fémek nem olcsók. Még ha nagyon vékony rétegben kerülnek is fel.

És hogyan fűt a klíma?

Ugyan úgy ahogyan hűt!

Bután hangzik, de így van. Kint ugye azt mondjuk 0°C fokban hideg van. Nekünk embereknek igen, a jegesmedvének kellemes. A fizikában a 0K=-273,15°C -nál van hideg ott amikor a molekulák már nem végeznek hőmozgást tehát a 0°C=+273,15K ami meglehetősen meleg. A klíma meg ugye képes a meleget szállítani egyik helyről a másikra. Egy egyszerű 4 járatú szeleppel meg kell fordítani a folyamatot. Kint hűteni kell és a kint összeszedett meleget bent leadni. Röviden ennyi. Ezt a modern klímák nagyon hatékonyan tudják. 1kW/h villamosenergiából akár 5kW/h hőenergiát képesek beszivattyúzni. A megfizethető klíma manapság 3,6kW/h-át ezeket nevezzük manapság "A" energiaosztályos klímának.

Hogyan fűt a hőszivattyú?

Ugyan úgy mint a klíma, csak általában ezt valamilyen közvetítő közegbe teszi, nem közvetlen levegőt fűtenek vele. Vizet, fagyállós vizet, és keringetik radiátorban, padlófűtésben, falfűtésben vagy hőcserélőben.

Miért ajánlott fűteni a klímával, hőszivattyúval?

Mert a hideg idő nagy részében már most is versenyképes a földgáz tüzeléssel. És ez a versenyképesség földgáz árak növekedésével tovább fog javulni. Az elektromos áram többféleképpen állítható elő, és lehet vele fűteni közvetlenül is. Lásd az ellenállás alapon működő fűtések olajradiátor, hajszárító, villanybojler, üvegkerámia főzőlapok és a többi. De ezek a gépek 1kW/h villamos energiából csak maximum 1kW/h hőenergiát képesek előállítani. Mivel a klíma és a hőszivattyú nem előállítja hanem csak az egyik helyről a másikra szivattyúzza, ezért jóval hatékonyabb. Ha például az elektromos áramot megújuló vízi- szél napenergiával állítjuk elő egyértelmű a hasznossága a hőszivattyús fűtésnek.

Sajnos hazánkban jelenleg a földgázerőművek vannak többségben, így ez tompítja a versenyképességét a hőszivattyúnak. Nagyon összefügg a földgáz és a villamos energia ára. Ha megy fel a földgáz ára akkor az áramé is, így később térül meg a hőszivattyú ára. De amint ez arány csökkenni fog, pl. új vízi vagy atomerőmű építésével, vagy a földgázerőművek visszaszorulásával. Egyértelműen a hőszivattyú látszik jelenleg a befutónak a földgáz kazánok helyett.

Hogyan működik a mobil klíma?

A mobil klíma is úgy működik mint egy osztott (split) klíma. Csak a hő kijuttatása van másképp megoldva. A split klímánál vékony rézcsövekben szállítjuk ki a hőt a kültéri egységebe a fent leírt módon. A mobil klímának nincs kültéri egysége, itt a mobil klímában lévő kondenzátor levegőnek adja át a meleget amit egy ventilátor egy Ø125mm csövön keresztül kifúj a szabadba. Eddig egyszerűnek hangzik, egy lyukat fúrunk és kész. Na de, ha kifújunk a 300m³/h felmelegített levegőt. Akkor az helyett valahonnan hozni kell be helyette. Lássuk be kifújunk ~45°C fokos levegőt, és beeresztünk helyette 35°C egy hamar nem lesz bent 26-27°C. természetesen ha a mobil klíma elé ülünk akkor ott hideg levegőt fúj akár +15°C fokost is, de az állandó légcsere nem a legtakarékosabb módszer. Tehát mobil klímát csak műemlék épületbe ahol nem engedik meg a homlokzatra szerelt kültéri egységeket!

Mekkora klímát (légkondit légkondicionálót) vegyek?

Röviden ... 10 m²-re 1kW-ot számoljon nagyott nem téved!

Persze egy klíma teljesítmény kiválasztása is fontos. Röviden 1m³ levegő hűtésére 40W-ot fűtésére 50W-ot szokás számolni óránként. Természetesen itt is sok minden figyelem veendő de nagyság rendileg ezek a számok az általánosak. Sokan mondják nem nagy klíma kell mert jól le van szigetelve a ház. Igen a szigetelés lehet rendben van, de 45° tető az sokkal jobban melegszik mint egy függőleges fehére meszelt falú paraszt ház anno. És ugye az ablakok mérete sem össze hasonlítható. Nagyság rendbeli különbségek vannak, nem túl rég 40x40cm ablak is hatalmas volt. Ma már a mellék helységeknek is nagyobb van, egy nappali 160x150-ese éppen 15szerese. És a hő a napsütéssel érkezik. Ezért a szerző javasolja a 40Wh/m³, érték használatát, panel és új (15évnél fiatalabb) épületek esetén.

Belvárosi jól kivilágított bemutatótermek és boltokba ez az érték kevés lesz. Ott a számítógépek és a világítás fogyasztását is hozzá kell adni. Pl. van 10db. 50W/h órás spot halogén lámpánk és két számítógép monitorral. Az mindjárt 10x50W + 2x~200W + 2x1~150W, jelentős. De a számolgatás helyett egyszerűbb a a villanyóra leolvasása nyitvatartási időben a szokásos bekapcsolt fogyasztás mellett. Kapcsoljunk be mindent amit szoktunk, és olvassuk le a fogyasztásmérőt, majd pontosan 1 óra múlva ismét. Az említett elektromos gépet szinte 100% hőt termelnek az elektromos áramból 1-2% a fény és a munka amit elvégeznek. A fénycsövek azok kicsit hatékonyabbak, de belvárosi üzletekben nagyon ritkák. :-)

Szerver és számítógép termek hűtésénél szintén nem jó a 40Wh/m³ szám. Itt szintén a villanyórás módszer lehet a támpont. persze minden szerver gyártója megadja hogy mennyi a hőtermelése a gépeinek. A szünet mentes tápegységek gyártói szintén. Ha ezek rendelkezésre állnak nyert ügyünk van. Viszont a szerver termek esetében csak szabályozott teljesítményű klímát szabad beszerelni. A szervereket hideg időben, ami az egyszerű split klímáknál +18°C !!! alatti hőmérsékletet jelent is hűteni kell. Ilyen a kinti hideg levegő sokkal jobban lehűti a kültéri egységet mint amire tervezték, viszont a beltéri egység nem tud több meleget összeszedni ezért a hűtési körfolyamat bizonytalan lesz. És a beltéri vagy túl hűl és a pára ráfagy és lejegesedik.... Tehát szerver terembe inverteres klímát telepítsünk, a bent termelt hő és nem a köbméter érték alapján.

Mennyibe kerül egy klíma be- felszerelés, beüzemelés?

Ez is mint az eddig tárgyaltak rengeteg dologtól függ.

• A klíma szerelése utólag vagy már az építkezés kezdeti szakaszában elkezdődik? az előszereléssel a kábel csatornák, és az utólagos festés javítás ára meg takarítható.
• Milyen kialakítású a klíma? az oldal fali gépek felszerelése a legegyszerűbb és leggyakoribb. Ezért ezek felszerelése tekinthető alapnak, kb. 6kW teljesítményig.
• Milyen távolságban helyezkedik el a kültéri a beltéritől? a fal egyik illetve a másik oldalától a 15 - 20 méterig a terjedhet. A 3 - 5 méter az átlagos.
• Milyen magasságban helyezhetőek el az egységek? Beltérben a 2,5 - 3 m, kültérben a 4 - 5 méter az átlagos. amennyiben a kültéri ablak alá vagy erkélyre szerelhető akkor a magasság nem nehezítő körülmény. Ha a klíma felszerelése létráról nem oldható meg. Akkor állvány építése is szükséges lehet, ami már nem alap szerelésnek mondható.
• Milyen anyagból van az épület illetve hány falon és berendezési tárgyon kell a csőrendszert átvezetni? Beton épületben az egy 25 cm fő fali átvezetés, és egy válasz fali az alap. Tégla épületben egy 30 - 50 cm fal és egy válaszfal az alap. Gipsz karton és OSB falaknál az előre kialakított rögzítési pontok az alap.
• A kicsapó pára (kondenzvíz, cseppvíz) nem kültérbe vezetése, pl. mosdó csatlakozó már szintén nem alap szolgáltatás.

Mit tartalmazhat a klíma felszerelése.

• Kiszállás.
• A helység szükség szerinti védő fóliázása.
• Az összekötő csővezeték fal áttöréseinek elkészítése, helyi por elszívással.
• Az összekötő csővezetékek berendezési tárgyakon való átvezethetőségének megoldása.
• Az összekötő csővezeték fal horonyba vésése, helyi por elszívással.
• A csőrendszer beszerelése, speciális klíma technikai rézcsőből (KS).
• A csőrendszer szigetelése zártcellás kaucsuk szigetelő anyaggal.
• A csőrendszer rögzítése falhoronyba.
• A csőrendszer rögzítése falra.
• A csőrendszer szaniter csatornával burkolása.
• A beltéri alap lap felrögzítése, helyi por elszívással.
• A kültéri tartó konzol felszerelése, helyi por elszívással.
• A beltéri egység hűtőközeg csatlakozásának elkészítése.
• A beltéri egység hűtőközeg csatlakozásának párát kizáró szigetelése.
• A beltéri egység és a kültéri egység összekötő elektromos vezetékeinek sorrend helyes bekötése.
• A beltéri egység kondenzvíz vezetékének csatlakoztatása.
• A klíma betápláló vezetékeinek a kiépített dugaljig vagy szakasz kapcsolóig vezetése. Hazai szabványnak megfelelő dugvilla felszerelése.
• A kültéri egység konzolra felhelyezése.
• A kültéri egység vibráció mentes tartó konzolhoz rögzítése.
• A kültéri egység hűtőközeg csatlakozásának elkészítése.
• A hűtőközeg vezeték légtelenítése, vákuum szivattyúval.
• A csőrendszer páratartalmának ellenőrzése, esetleges páratartalom eltávolítása.
• A kültéri egység elektromos vezetékeinek sorrend helyes bekötése.
• A hűtő rendszer hűtő közeggel elárasztása.
• Kültéri egység fűtés üzemi kondenzvíz vezetékének kiépítése, csatlakoztatása.
• Beüzemelés üzem próba.
• A szükséges hűtőközeg mennyiség kiegészítése.
• Takarítás, a keletkezett szemét, csomagoló anyagok elszállítása.
• Kezelési tanácsok, oktatás.
• Zöldkártyás garancia levél és beüzemelési napló érvényesítése.

Mint ebből a rövid felsorolásból is látható nehéz pontos összeget mondani. Egy átlagos helyre oldalfali split klíma felszerelése, beüzemelése 40.000 Ft. (+ ÁFA). Mely tartalmaz:

• 3 méter összekötő csövet a gyártók általában ezt jelölik minimum csőhossznak. A további méterek díja 4.000 Ft. (+ ÁFA)/méter (Vezérlő kábel kültéri és beltéri között, a rézcső pár a párazáró szigeteléssel)
• A szaniter takaró csatornát falon kívüli szerelésnél.
• A kültéri tartó konzolt, rezgéscsillapító gumibakkal.
• Vagy falba szerelésnél a falba süllyesztést, fal vissza vakolását festését viszont nem. Ezt a munkát lakott lakásban is eltudjuk végezni helyi porelszívással és fóliatakarással.

Remélem a kezdeti lépések meghozatalát könnyítettem ezzel a leírással, minden kérésükkel, kérdésükkel keressék irodánkat. Az elérhetőségeink menü pontban leírt elérhetőségeinken.

Miért szükséges a klíma légkondi karbantartás?

A szezon alatti működtetés során a klímaberendezés, sok a levegőben megtalálható szennyeződést szív magába. Beltéri egységben különböző szűrők találhatok meg, melyek feladata pontosan ezen szennyeződések kiszűrése. a kültéri egységben viszont nem található szűrő, ezért a sűrű lamellázatú hőcserélő-felületen tapad meg beszívót szennyeződés nagy része.

A karbantartás tehát két részre terjed ki:

1. a beltéri karbantartása során kitakarítjuk a benne található szűrőket.
Továbbá a sűrű lamellázatú hőcserélő felületéről speciális vegyszeres tisztítással eltávolítjuk a szűrőn átjutott szennyeződéseket is. Ez két okból fontos: egyrészről a hőátadás, másrészről a egészségügyi szempontból fontos a szennyeződés eltávolítása. a karbantartás elmaradása estén a hőcserélőn megtelepeded szennyeződés rontja a hőcserét, és melegágya a különböző baktérium telepek kialakulásának. Használat esetén a poros, párás környezetben kialakuló gombatelepek a helyiség levegőjébe jutva veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre, kellemetlen szagot terjesztenek.

Ezért az újabb berendezésekben már gyárilag öntisztító (önszárító) funkció is megtalálható. Ez biztosítja, hogy használat után a berendezés belső szerkezeti egységi szárazak legyenek, ezzel gátolva a gombatelepek kialakulását, melyek a nedves környezetet kedvelik.

2. a kültéri egység nagyon nagy mennyiségű (~15-30m3/perc) levegőt szív át a hőcserélőjén. Így egy szezon alatt nagy mennyiségű por rakod le rajta, amit a karbantartás során nagy nyomású mosóberendezéssel eltávolítunk róla. az elszennyeződött hőcserélő gátolja a hő leadást, ezzel rontja a berendezés hatásfokát. Így többlet költség merül fel a működtetés során, mert a berendezés túlmelegszik. Huzamosabb időn keresztül karbantartás nélkül üzemeltetett berendezés akár végleg tönkre is mehet.

Továbbá a karbantartás során a készülék hollanderes kötéseinek az állapotát műszerrel leellenőrizzük, elektromos kötéseit után húzzuk. Ezzel megelőzzük az ózon réteget károsító hűtőközeg légkörbe jutását, valamint a készülék teljesítmény csökkenését, súlyosabb esetben a tönkremenetelét.

Cégünk vállalja a klímaberendezések szakszerű karbantartását. Két okból a karbantartásokat szezon előtt vagy után célszerű végezni. Így a nyári főszezon kezdetekor már hibátlan, karbantartott berendezéssel tud légkondícionálni. Másrészről elkerülheti a szezonban tapasztalható 2-3 hetes várakozási időt.